MENÜ

 




 Dr. Hermann István a könyvbemutatón elhangzott ajánlása

Ruva Farkas Pál:

Angyalok ha démonok

     c. regényéhez

 

A démonok, a mitológiákban az istenek és az emberek között állnak és lehetnek jó szándékúak, vagy akár gonoszak is. Azonban legyen akármilyen jellemű is, a legtöbb démon képes a tudat befolyásolására, mások megszállására. Szinte minden nép mitológiájában találkozhatunk velük. A cigányság képzeletvilága különösen gazdag a segítő, és különösen a rontó démonok jelenlétében.

 

Ruva Farkas Pál költő, író, műfordító, újságíró, szociológus, közéleti ember. 1952-ben született a Békés megyei Újkígyóson sokgyerekes cigánycsalád utolsó előtti gyermekeként, mint a legkisebb fiúgyermek.

 

Édesapja a gyermekeit a törzsi-nemzetségi szabályok szerint, a gazdag családi és cigány hagyomány, mesevilág megismertetésével szigorúan nevelte.

Hogy maga mennyire dolgos, pontos és kötelességtudó munkásember volt, arra álljon itt egy példa. Az idézett mondatokat a feleségének mondja, amikor az nem engedi be a lakásba, mert éppen egy másik asszonynál kereste boldogságát.

„- Engedj be Marika, hadd feküdjek le, mert mindjárt megvirrad és dolgozni kell menjek reggel a vasúthoz. Ki kell pihennem magamat, mert fáradtan nem tudom elvégezni a pontos munkámat. Tudhatod, hogy egy millimétert sem tévedhetek, mert akkor a fúró vagy nagyobb, vagy kisebb lyukat fúr, mint a sínszeg mérete és annak pedig beláthatatlan következményei lesznek. Ne adj Isten, kisiklik a vonat.” Végül az istállóban aludt… majd reggel a vályúnál a felesége segített a tisztálkodásban…

Ruva Pál egész életét meghatározta édesanyjával kialakult őszinte, mély, kölcsönös szeretete. Ezt talán legjobban a halálán lévő asszony, egy életet összefoglaló utolsó beszélgetése mutatja: „Most leszel tizennyolc éves, holnap. De jó volt anyátoknak lenni, fiam. Egész életemben arra készültem, hogy sok gyerekem legyen, mert apám is, meg az apósom is, apád apja, Káló azt kívánta, hogy sok gyerekkel áldjam meg apátokat, hogy ne legyen egyedül. Én eleget tettem a kívánságuknak és a kötelességemnek. Fölneveltelek benneteket, már csak a húgotok maradt gyerek. Vigyázzatok rá, és vigyázzatok egymásra is. Apátokat ne bántsátok, ne sértsétek meg egy szóval se soha! Szeressétek helyettem is, mert én mindig tiszta szívemből szerettem! Nyúljál be a kötényem zsebébe, fiam, ott találod a születésnapi ajándékodat.” Az ajándék, a gyermekkor valósága-emléke bent volt a kötény zsebében.

Még egy rövid monológ édesanyjához: „Már tíz éve, hogy meghalt a Mama. Álltam a sírjánál Halottak napján, és mindkét újságírói igazolványomat ráraktam a sírjára, és sírva mondtam neki: „Elhoztam a diplomáimat Mama, hogy dicsekedhessek. És képzeld Mama, most már sírni is tudok! Látod, autóval járok, és nem lovas kocsival. Úri ember lettem anyám! Mit szólsz hozzá? Ugye örülsz neki?! Igaz megismertem egy másik asszonyt, de Ilont nem felejtem el soha! … Tudod, már ahogy mondtam is, voltam Bécsben, Párizsban, és Göttingenben is, és mégis visszajöttem. Nem tudok kint maradni, Anyám, mert nem olyan, mint itthon! …jól tudom, hogy te már ott vagy fönt az apádnál, Kuslónál, és a korán eltávozott gyerekeidnél. Főzöl, sütöl, sürögsz-forogsz, mint itt lent tetted. Apánk jól van, … Te és apánk is azt tanítottátok nekünk, hogy amit megtanultunk, azt soha senki sem veheti el tőlünk. Megfogadtuk a szavaidat, Anyám! És Apánkat sem bántottuk meg halálod után egy szóval sem, mert azt mondtad, hogy Apánk nem csak az urad volt, de a legjobb barátod is. Na, Isten áldjon Anyám, … Képzeld el, tanárember lesz a kis Nari, és sok gyereket meg fog tanítani írni, olvasni, meg az életet elviselni. … Majd most már sűrűbben jövök, ha tudok. Mert azért most is előfordul, hogy nincsen mindig úgy, ahogy elképzelem az életet. De igyekezni fogok, megígérem! De, Ash Devlesa, Mama!” – Hagylak az Istennel Anyám!”

            Az önéletrajzi indíttatású regény a 60-as évektől mutatja a szociográfus alaposságával, saját sorsán keresztül egy magyarországi cigánycsalád életét. Persze sok mindenben lehet általánosítani. Általánosítani a hatvanas évek falusi cigánysorán boldog életet élő családról, ahol anya, apa dolgozott, az élet nehéz és keserű volt, de a sajátos párkapcsolat, a nagycsalád, ami időnként – ha szükség volt rá – a valódi nagycsaládot, a tágabb rokonságot jelentette. A fiatalon elcsaládosodó fiút, aki tán emiatt nem fejezte be iskoláit, de édesanyja plántálta kiemelkedési vágy, és saját akarata és tehetsége kiemelte a nehéz, lehúzó, mocsarasodó környezetből. Dolgozott, sportolt, még ha voltak is mellőzöttségek. Befejezte a gimnáziumot, újságíró lett. Ismerte az éjszakai életet, megjárta a rendőrségi fogdát, katonaként az elmeosztályra került, volt mélyen, de mindig újra tudta kezdeni. Családjában biztosan elsőként diplomázott az ELTE-n szociológusként! Itt talán még néhányan emlékeznek a KMK fogalmára, a REFfel és a Budapestről kitiltással a Kádár-rendszer eszközei voltak a számára nem kívánatos elemek mellékvágányra tolására. De Ruva Pált nem lehetett félretolni, látta a célt, az eszközt és a feladatot.

            Persze mondhatják sokat most, hogy könnyű volt neki, volt akarata, szinte mindig szerzett, tudott szerezni munkát. Nem, neki sem volt könnyű, akkor sem volt könnyű, számtalanszor került padlóra, számtalanszor lenyomták. A 80-as évek második felének igazságszolgáltatása le akarta nyomni, akár 15-20 évre is börtönbe kerülhetett volna, de felesége, családja szeretete, édesapja elvárása, saját esze, és persze a mellé pártolt szerencse is kihozta a csak- nem egy éves jogtalan előzetes letartóztatásból.

            A rendszerváltoztatás, annak vesztesei a képzetlen magyar és roma munkaerő utcára kerülése, a roma érdekvédők, a hiteles roma politikusok közé vitte őt.

            Mi a tanulsága ennek a dolgos, akarattól duzzadó életnek? Az, hogy van mindig újrakezdés, hogy a sors, a pillanatnyi betartás csak gátolhatja, de nem törheti meg az emberi akaraterőt. A tanulás, a megszerzett tudás mindig a miénk marad! Legyen az népe története, mondavilága, a mindennapi élet praktikus ismerete, a társtalan napjait egyedül élő cigánygyerek tapasztalata a kiskutyakölyökkel, az első szerelem Ilonnal, a telepes rádiót hallgató cigánylányok széttett lába, a kukoricahaj szőrhelyettesítés, a labdarugó edzések, a félreállított bokszoló, az elvett első cigányújság szerkesztés, a Cigány Szocdem Párt becsapása, vagy az akadémiai tudás megszerzése a mindennapok szociográfija után.

            Ruva Pál teljes, bővérű életet élt. Teljesítménye minden roma gyermek számára példa lehet! Van értelme a fizikai és szellemi munkának, a sikert nem lehet csalással, markecolással, ügyeskedéssel megszerezni. Nem lehet a mannát, a segélyt, a segítséget csak várni, eléje kell menni, akarni kell, fel kell tudni állni és tenni kell érte. És mi a legnagyobb tett az akarat mellett? A tanulás, a tudás!!

 

            Ezután engedjék meg, hogy a saját életemből idézzek fel néhány kapcsolatot, találkozást az ország egy másik vidéke, a Dunántúl közepe Pápai cigányságának életéből. Valamennyi valóságos életszagú találkozás és valamennyinek van általánosítható tanulsága:

 

            Én a cigány folklórt nem a Kaly Jag vagy más népi együttesek előadásból ismerem: Pápán a Bástya utcában, az egykori gettó szélén töltöttem gyermekkoromat. Akkoriban a környéken 35-40 hasonló korú fiúgyerek alkotott kisebb nagyobb csapatokat, fociztunk, játszottunk, bandáztunk, verekedtünk. Közel ennyi roma gyerek is élt a környékben. Nem voltunk barátok, de ellenségek sem, nagyon ritkán bántottuk egymást, soha nem faji alapon ütöttük egymást, és ezt tudták anyáink is, emlékeim szerint soha senki, se cigány se magyar anya nem veszekedett a gyerekek csínytevése miatt! Nyáron a forró estéken, a széles poros utca szélén, nyolc óra után a cigányok tüzet raktak előkerült a kanál, a ceglédi kanna, tán néha tambura- féle is, és nem a hamis tudatú, cigányzene, hanem az ehte roma folklórt láttuk, halottuk.

            Együtt jártunk iskolába, Margit néni ugyanúgy szerette és tanította a magyar gyereket, mint a cigánygyereket, Bogdán Józsi ugyanúgy megtanult írni olvasni, mint én. Legfeljebb Józsinak mindig vett egy két kiflit a tanító néni, és délután ott maradt vele és segített megcsinálni a házi feladatot, mert otthon erre nem volt lehetősége. Akkor még nem volt szegregáció, de volt jóakarat és tisztelet a gyerektől, szüleitől az idős tanító néni felé. Nemhogy bántották volna, de szerették.

            Ahogy a táncos cigánycsaládok a házunkkal szemben laktak, mögöttünk laktak egy alacsony téglakerítés mögött a Ludasék. Idős apa és anya kicsit szerencsétlen gyerekkel, a testvérek már kirepültek, Ferci bácsi jó dolgos, megbecsült segédmunkás volt a városüzemeltetésnél. Azért említem Ludast mert kicsit félszeg, csálé járásával rótta a város főutcáját és gyakran énekelt, aki kicsit afféle „falubolondja is volt”, de gyakran kapott a környékbeliektől ennivalót, néhány forintot, vagy ruhát.

            Egy másik cigányember hatalmas, széles vállú óriás, faragott bal lábbal, üres kabát újjal. Apám mesélte, hogy rendőrök közül szökött a robogó vonatról és szenvedett balesetet. Rokkant lett, de nem nyomorék! Megtanult falábon állva fél kézzel kaszálni, eljárt napszámba, mivel a jobb keze hiányzott, balkezére alakították a kaszát.

            Kicsit vidámabb dolgokról: velünk szemben laktak Csányiék, az öreg Csányi bácsi volt a vajda, nagydarab kövér öregember volt, Nyárádról költöztek… régen Pápára. A faluban ló kereskedelemmel foglakoztak és gazdálkodtak. Pápán fuvaroztak és lovakkal kereskedtek. Nekünk mindig ők hozták a szenet, anyám megbeszélte, ők meghozták lerakták a pincébe, utána anyám átment hozzájuk és kifizette a mérlegjegyre felírt összegek alapján. Senki nem akart senkit becsapni. A legenda szerint, ha balhé volt az Alasz kocsmában, néhány részeg cigány és magyar embere összeakadt, valaki elszaladt a Csányi bácsihoz, ő csak annyit üzent mindjárt megyek. Mindenki tudta, hogy nem nagyon bírná a gyaloglást, de véget ért a duhajkodás és elmentek haza az erős legények, nem kellett kihívni a rendőrt.

            Apropó rendőr, akkoriban volt Pápán egy rendőr a Hátas Karcsi, aki egyedül bement a nyolc-tíz családnyi cigányházba és hatalmas tenyerével előhúzta a sutból vagy az ágy alól a bujkáló, keresett személyt.

            Jó húsz évvel később már könyvtárigazgatóként egy Ausztriában élő magyar fotóművésznek Edőcs Jánosnak rendeztünk kiállítást. János mintegy másfél két hónapig együtt élt(!) feleségével együtt a dél balkánon vándorcigányokkal. (A ’70-es években Felső-Borsodban még én is találkoztam ekhós szekereken vándorló cigánykaravánnal.) Azt ette amit ők, együtt vándorolt velük … és megengedték, hogy művészi fekete-fehér fotókat készítsen. A fotóanyagot később a Néprajzi Múzeumnak ajándékozta, több száz felvételt. Ebből állítottunk ki vagy kétszázat a Városi Galériával közösen.

            A megnyitón Kőszegi Lajos barátom, esztéta, filozófus meglepetéssel készült, a celli roma táncegyüttes műsora után mondatonként magyarul és roma nyelven mesélte el egy herceg történetét, aki népével elhagyta a messzi keletet, és örök vándorlással ért el hozzánk. Tömve volt a terem, de nem volt ott egyetlen cigányember vagy asszony sem. Magamban teljesen elkeseredtem …hátul farmerszerelésben csinos, szőke hajú hölgyre figyeltem fel, akinek a szeméből némán hullottak a könnyek. Mint rövidesen kiderült Látó Juli volt ajkai cigány tanítónő, aki a helyi cigányság egyik hagyományőrzője volt, a könnyek pedig a meghatottság könnyei voltak.

            A kiállítást újabb hívás ellenére sem nagyon nézték meg a cigányok, néha ha későn indultam ebédezni, volt egy-egy cigánylány a folyosón, nézte a képeket, de amikor meghallotta lépteimet vagy nyikordult az ajtó, elrohant.

            Feleségem évekig tanított a helyi kisegítő iskolában, - ahová sokszor a nyelvi hátrány miatt tanulásban lemaradt, de nem odavaló cigánygyermekek is jártak - volt egyszer tizennégy fiúból álló osztálya, ahol 13 roma és egy magyar fiú volt az osztályban, nem tudom nem volt-e szegregált az osztály? …

            Nagy szeretettel beszélt róluk otthon, a fiúk is megszerették, bíztak benne. Egyszer az egyik nehézsorsú fiú megkérdezte tőle: mondja meg, tanárnő, de őszintén, miért nem ülnek mellém ebédkor a többiek?  Őszintén? Mert nem mosakszol rendesen, a ruháid koszosak, ápolatlan vagy!  A válasz magyarázkodásra késztette a fiút. De anyám börtönben van, apám mindig részeg, nincs, aki kimossa a ruháimat. Nincs fürdőszobánk. A tanítónő  elbeszélgetett vele, hogy a tisztaság nem a fürdőszobától van. Ezek után három napig nem ment iskolába a gyerek, és a kishúga sem. Negyedik nap megjelentek. Gyönyörűen kimosott hófehér ruhában,  fülig érő szájjal: Ne tessék haragudni, hogy nem jöttünk iskolába, de a ruháinkat kimostam, s nehezen száradtak meg. A legnagyobb tisztelettel köszön mind a mai napig a családjával együtt. 

Nem volt a gyerek előtt minta, nem tanulta meg a szüleitől a társas érintkezés alapvető szabályait.  A kölcsönös bizalom, a megbecsülés, a szeretet, a tenni akarás változást hozott.

            Tanítónő a katolikus iskolában…

      Számomra Ruva Pál könyvéből a végre egyszer végiggondolt pápai cigányság kapcsolatból is a kölcsönös tolerancia és az a tanulság, hogy nemcsak nekünk, a többségi nemzetnek, hanem a cigányságnak is magába kell nézni akarni kell, hogy segíthessen magán illetve, hogy tudjunk segíteni neki. Ha csak mi akarjuk nem fog menni! Talán most az új, Európai Uniós --  Magyarország által javasolt roma programokkal lehet esély, ne szalasszuk el!

 

                                  **********************

  Dr. Vitéz Botos Gábor

 

    Ruva Pál Gipsy Passió című kötetéhez

                                   

Igen jelentős és semmiképpen sem lebecsülendő feladatot vállalt magára a szerző, amikor olvasmányos formában, ugyanakkor tudományos, szakszerű elkötelezettséggel foglalkozott művében a cigányság őstörténetével, vándorlásának időszakával, hazánkban való letelepedésének módjával és körülményeivel.

Nem kisebb célt tűzött ki maga elé a szerző, minthogy bebizonyítsa, miszerint a cigány cigányságnak éppúgy, mint bármely más népnek a világon megvan a maga őstörténete, törekvéseinek irányultságai, elképzelései, valamint érdemei és világunk kialakulásában, megformálásában – éppúgy, mint a zsidóság – igen jelentős szerepet töltött be és tölt be mind a mai napig.

Felvázolta előttünk a cigányság ősi legendáit, hitét saját elhivatottságában, törzsi életformáját, szokásait, családi-életét, sajátos etikai és szokásjogi normáit és az ezekhez való töretlen ragaszkodását, az ősi szokások megőrzése iránti elkötelezettségét.

Ismertette a művészetekhez való vonzódását, zenei kultúráját, a cigány nyelvezet és írásmód kialakulásának történetét, valamint az egymás közötti kommunikációnak a világon szinte egyedülálló formáit, hitét abban, hogy egy jobb, élhetőbb, egymásra figyelő, emberibb világrend meg-formálásában nem kis szerep jut majd nekik és ezt a szerepet bátran és elhivatottan ellátni is tudni fogja majd.

A szerző által idézett novellák és balladák is arról tesznek tanúbizottságot, hogy a cigányság milyen kifinomult lelki életet él és mennyire reménykedik sorsának jobbrafordulásában, reményei beteljesedésében és abban, hogy példamutató életével érző lélekkel, múltjához való ragaszkodásával, speciális iparos munkájával, a természethez való állandó kapcsolódásával hozzájáruljon a mindenható Isten akaratának beteljesítéséhez.

Végezetül utal a munka nem utolsó sorban arra is, hogy a cigányság mennyire hálás az őt befogadó, soraiba beillesztő nemzetnek is, hiszen részt vett a nemzet szabadságharcaiban, háborúiban, a vérét ontotta a magyar nemzet fennmaradásáért vívott hősi küzdelmekben, kultúrájának színesebbé tételében, magyar cigánynak vallva magát, magára véve a magyar nép sorsában való maradéktalan osztozást örömében és bánatában is egyaránt.

A mű hiánypótló egyedi alkotás, mely valamennyiünket közelebb hoz egymás megismeréséhez! Erre azért van szükségünk, mert a Nemzetnek egységesen, a nemzettesthez tartozó valamennyi nemzetiségünkkel közös egyetértésben, egységesen kell gondolkodnia, fellépnie a XXI. század nemzetközi kihívásaival szemben. Mert csak ilyen módon tudjuk biztosítani a Kárpát-medencében megalapított államiságunk fennmaradását!

Amikor  az Olvasó kézbe veszi ezt a könyvet, gondoljon tehát mindezekre és ismerje meg  a Kárpát- medencében élő magyar cigány testvérink életét, hűségét és ragaszkodását nemzettestvérihez.

 

 




 

 

 

Gyurkovics Tibor:

Ruva Pál Gipsy Passió című kötetéhez

 

A cigányság Magyarország legnagyobb és legszebb problémája.

Életkérdés, az ország, a nemzet számára. Beleforrva, beleégve a magyar nép lelkébe, testébe, együtt nő, együtt sebesedik, együtt gyógyul. Sok száz éves együttélés minden gyötrelme, kalandja, vándorlása, éneke, tánca, poronty-szaporulata, törzsi magánya és büszkesége, elkülönülése és összeolvadása a közös fennmaradás záloga.

Ruva Farkas könyve megrendítő olvasmány, élmény, vallomás és szociológia. Bévülről, legbévülről szól a romákról, romaságról, amit egy külső ember sose tudna megtenni. Nagy figyelmet érdemlő könyv.

Anélkül, hogy tudományoskodó hangot ütne meg, alapos készséggel eleveníti meg a múltat s a jelent. Néprajzosi, szociológusi pontossággal kíséri végig a cigány sors magyar útját. Ezen felül pedig saját élete család-tapasztalatát, erőfeszítéseit úgy tárja elénk, mint egy egyszerű könyvet, képeskönyvet, olvasmányt, hogy minden érdeklődő olvasó kíváncsiságát fölkelti.

A cigány származástól a cigány törzsi életen át az elvegyült közös, társadalmilag összefonódott ösztönszerű és már államilag szervezett sorson keresztül fölmutatja a roma megmérettetést: itt élned, halnod kell. Magyarnak és romának lenni, egyszerre talán? Külön-külön? De mindenképpen emberhez méltó életben.

Személyes családi sorsának fölmutatása pedig a megrendítően szép, ősmese-szerű igazságot szolgáltat a cigányságnak, mint a legkisebb fiúnak Magyarországon. A könyvet nagyon pártolom.

 

 




 

Dr. Hermann István:

Ruva Farkas Pál:   Elgurult álmok (novellák)

 

Ruva Farkas Pálnak három műfajba tartozó alkotásait kellett „megszakértenem”. A végére maradtak a novellák… És én is úgy jártam, mint a Bibliában a menyegzőn a vőlegény, amikor a kánai csoda után átadta a bort a násznagynak. Azt hittem a cigányság történetét bemutató munka a legjobb alkotás, utána meg a versek tetszettek nagyon. És a végén találkoztam a való életből, az emlékekből táplálkozó novellákkal!

Nem vagyok irodalmár, de a magyar novellairodalom legjavát olvastam, ismerem és ez a kötet a mikszáthi hagyományokat juttatja eszembe. És még valamit, egykoron gyermekkoromban — úgy 45-50 éve — Pápán a belváros peremén, de amúgy a város kellős közepén,  az egykori gettó helyén. A tömeg-nyomoros cigányputriban, a Tűzoltó Laktanyával szemben, eljött az este, — nyáron úgy hét-nyolc óra után — amikor fellobbant a hol kicsi, hol nagyobb máglya lángja, akkor mi a mindennapok valóságában éltük meg a cigányfolklór legszebb dalait, kanalas és ceglédikannás (hol volt akkor még a gitár?) zenéjét és a valóságos cigánytáncot. Nem is beszélve az öltözködés sokszínű, sokszoknyás szép cigánylányairól és meggörnyedt hátú megcsúnyult vénségesen vén öregasszonyairól…, vagy Csányi bácsiról és feleségéről, a vajdáról.

No de vissza a valósághoz. Fantasztikusak a novellák! Ahogy éltek a jó palócok, ahogy voltak gavallérok a XIX. Századi Nógrádban úgy jönnek elő az élő, hús vér alakok Ruva Pál novelláiból. Istentől adatott tehetsége, irodalmi, szociológus — és néprajzos vénája is — és kiváló emlékezőtehetsége hozza és hozza felszínre a jobbnál jobb mini epikákat, kisregény élményű novellákat.

 

 




 

Szakonyi Károly

Kossuth díjas író

Ruva Farkas Pál : Ameddig forog a cigánykerék... (novellák)

 

Ruva Farkas Pálnak megadatott, hogy a faluvégi putri-világ minden nyomorúságával egyetemben is szépséges, mert költészettel teli mélyéről magával hozhatta azt a gazdag élet élményt, amiből folytonosan táplálkozik novella-irodalma. Az újkígyósi gyerekkor idején, a szülők, rokonok, barátok körében megélt, hallott történetek érlelődnek meg összetéveszthetetlen eredetiségű irodalommá, mert az író örökösen visszaálmodja őket, hogy nemzetsége valós históriáit a fantázia erejével az olvasó elé tárja. Azzal a szenvedéllyel teszi ezt, amivel Móricz Zsigmond emelte be a nép, a parasztság sorsát az irodalomba. Ruva szándéka, hogy megismertesse, megértesse a cigányság törvényeit, etikáját, természet adta szabadság vágyát.

Hiteles, szép, érdekfeszítő elbeszélések ezek nagyszerű figurák sorával, lírai vagy éppenséggel drámai erejű eseményekkel. Az olvasó egzotikumokra találhat bennük, ahogy Marquez vérbő történeteiben, megrendítő összeütközésekre, szenvedélyes szerelmekre, a családi összetartozások megindító helyzeteire.

Ruva Farkas Pál tanult ember, bölcsész, szociográfus, de próza művészetét tekintve éppen olyan őserejű történetszövő, mint kovácsmester apja, aki az esti tüzet körülülőknek mondott bibliás bölcsességgel feledhetetlen históriákat a cigány-sorsról.

Az írás művészete varázslás, ismeretlen emberek és helyszínek közé ragad el minket, hogy  ezek aztán soha nem feledhető ismerőseinkké váljanak.

Ruva Farkas Pál novellái, elbeszélései ilyen varázslások.

 

 


 


 



 

Ruva Farkas Pál : A sószéki gólya (versek)

 

Egy vers vagy megérinti az embert, vagy nem. Általában nincs olyan, hogy egy verseskötetben valakinek minden vers tetsszen. Ez a kötet számomra kivétel. A sószéki gólya címen csokorba foglalt versek mindegyike nagy hatással volt rám. Mai rohanó világunkban szinte alig-alig olvasunk verseket, pedig a mélyen az emberi lélekből fakadó érzelmeket igazán csak verssel, dallal zenével lehet kifejezni. Ebben a kötetben minden versnek zenéje, dallama van. Hatása alá kerültem annak, ahogyan a versek írója feltárja önmagát.

Ruva Pál cigány származású költő, író akinek származásából eredően is szüksége van magából kiírni, "kibeszélni" érzéseit, életének eseményeit.

A versek megjelentetését több formában is javaslom. Javaslom egyszer a most készülő Szenvedés történet című gyűjteményes kötet harmadik részeként megjelentetni. Így mintegy egységbe foglalva ismerhetjük meg a Roma Törvényt és Etikát, a cigányság kultúrtörténetét, életét, néprajzát, az Ameddig forog a cigánykerék... című kötet novelláin keresztül a roma nép élethelyzeteit, szokás- és családjogon alapuló hagyományőrzésüket, valamint egy cigány ember versekben kifejezett érzelmeit.

Nem titkolt azon szándékkal teszem ezt a kijelentést, hogy sokkal több emberhez juthassanak el ezek a versek ilyen formában.

Javaslom viszont verseskötetként is megjelentetni, hiszen bízom benne, hogy lesznek akik így is kézbe veszik csak úgy, a versolvasás öröméért.

A mama elvesztésével terhes esztendő versei egy kötetnyi érzelem tanúságai. A mama hiányérzetének mély fájdalma, a csendes szomorúság nyilvánul meg a Zugnyi mennyország című versben, melyben  a bánat pillanatinak túlélése a továbbélés reményévé szelídül.

A költő szerelmes verseit áthatja a napfény a csend nyugalmának megjelenítése, egyfajta szelídsége, mely mögött a szerelem édes feszültsége húzódik meg. Boldog lehet az a múzsa aki ily szerelmet érdemel mint amilyen a pl. a Fény az ablakon c. versből kitűnik. A szerelem érzelmi hullámzását csodás fellobbanását és az elhagyattatástól való félelem kínzó gyötrelmeit a természet évszakváltásaihoz hasonlítja.

A természet lágysága ringja be a verseket. Tudvalevő hogy a cigány nép természet közelisége életviteléből adódóan fokozottabban nyilvánul meg.

A versekben nemcsak a szerelem érzése, a Mama elvesztésének fájdalma tükröződik, hanem a hányatott sorsból kilépő ember megbékélésének érzései is. (A zenben a zug)

 

Regéci Kitty

kulturális szakértő

 




 

 

 

 

 

 

 

Hírek

  • ÍRÓ-OLVASÓ TALÁLKOZÓK SZEPTEMBERBEN
    2017-08-31 15:32:40

    Békés megyei 

          körutam  

     

      2017. szeptember

          12-én     16 óra     

    Medgyesegyháza Művelődési

           Ház és Könyvtár

                     ***

      2017. szeptember  

           13-án 17 óra    

      Gádoros  Justh Zsigmond

    Művelődési Ház és Könyvtár

                      ***

      2017. szeptember  

          14-én  17 óra    

    Elek    Városi Könyvtár

    ************************

  • A RUVA-TANODA

     Régóta dédelgetett álmom válik valóra !!!

    Önerőből és nemzeti összefogással tavasz óta építjük a TANODÁT.

    Évek óta tervezgettem, hogy egy olyan TANODÁT indítok a Cigány Írószövetség égisze alatt, melyben a hátrányos helyzetű gyerekeknek tudunk majd egy olyan biztos pontot nyújtani, ahová bármikor benyithatnak. Ha kell segítünk a tanulásban. Segítünk felkészüni az Országos Cigány Szavalóversenyre. Beszélgetünk az életről, mind arról, amire az iskolában nincs idő. Ha a lovari nyelvet szeretné valaki megtanulni, akkor itt, a RUVA-TANODÁBAN arra is lesz lehetőség.  

    (képek a galériában)
               *-----*

     

    Majdnem harminc év után újból újságot szerkeszthettem.

     Megjelent a Cigány Írószövetség  

                 folyóiratának

                     2. száma

     DIKHES - LÁTOD

            címmel

     

    *****************

     

     

    2014. március 21-én

    pénteken 17 órakor

      Zenés- irodalmi est

    helyszín:  Petőfi Sándor Művelődési Ház

      2336 Dunavarsány

           Kossuth L u. 2

     Minden kedves érdeklődőt szeretettel várok

     

                                 *****

    2013. Július 25-én 17 órára

    szeretettel várok mindenkit

    a KOGART GALÉRIÁBA

    (Bp. Andrássy út 112)

    kettős könyvbemutatómra

    -******************************

    2012. június 28-30.

    Mutasd meg ki vagy!

    2335 Taksony, Fő út 87.

    *****

    Születésnapi beszélgetés

    a 60. éves Ruva Farkas Pál íróval, költővel

    Sorsfodító találkozások 2012. január 8-i adása

    link:

    http://www.echotv.hu/videotar.html?mm_id=118&v_id=11516

     

     

    *****

     

    A Romano Nyevipe-t a Cigány Írószövetség és Nemzeti (köz) Művelődési Társaság online lapjaként kívánjuk üzemeltetni itt, ezen a honlapon.

    Várom a hozzászólásokat és a témajavaslatokat egyaránt.

    Ruva Farkas Pál

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

Weboldal készítés ingyen

Asztali nézet