Ruva Farkas Pál Európa reszket és újra szenvedNem elég nekünk a trianoni büntetés, rablás-kifosztás, most még ezt a kvótát is a nyakunkba akarják akasztani?Ruva Farkas Pál – Magyar Hírlap 2016.09.26. 01:00 Az 1989-es változásokat, a rendszerváltást úgy vártuk, mint a Messiást. Milyen fantasztikusnak tűnt a kicsire zsugorított Magyarország! Megnyitottuk az NDK-sok előtt a nyugati határt – s ennek nyomán érezhettük, hogy az 1848-as szabadságharc szelleme még él a magyarban. S ez a határnyitás bizony-bizony vissza is igazolódott, amikor a fiatalok lebontották, ledöntötték a két Németországot évtizedekig elválasztó demarkációs betonfalat!
****** 2016. február 27-éb Békéscsabán jártunk: http://www.behir.hu/2016/02/27/cigany-irodalomrol-meselt-ruva-farkas-pal
****** Vajon a regisztráció is nemzetbiztonsági kockázattá válhat? Amikor Hitler hatalomra jutott, és kiteljesedett a diktátori ambíciója, állítólag fennhangon kürtölte a világ számára, hogy a világ bármelyik országa fogja és vigye a németországi zsidókat, oda ahová akarja! Akkor elmaradt volna a deportálásuk. De mit felelt a „sorstalanságuk”? Senki, egy ország sem jelentkezett értük. Majd Churchill-ék, még 1944 karácsonya előtt, az angolszász katonai hírszerzőkkel azon morfondíroztak, hogy a magyarországi zsidódeportálást úgy kellene megelőzni, hogy repülőkről röpcédulákat szórnak le a fővárosunkra, hogy figyelmeztessék a lakosságot, de főleg Magyarország kormányzóját, Horthy Miklóst, a Hitleri szándék- holokauszt megelőzéséről. De végül nem lett a röpcédula ledobásból semmi. Lett viszont a hitleri csapatok megszállása, és a többit már tapasztalhattuk saját bőrünkön, zsidók, cigányok és mások Magyarországon. Mindaddig nem hittek, és nem akarták elhinni a nácik gázkamráit, ameddig az auschwitzi táborból megszökött rabok rajzokkal, és átélt tapasztalatokkal nem jutottak el az amerikaiakig. Mire aztán a szövetséges csapatok, a britekkel és a szovjet felszabadító csapatokkal elérték a haláltáborokat, Dachaut, Auschwitzet, Birkenaut és a többit. Már Hitler akarata majdnem sikerült,(a legvégső megoldás) hogy tudniillik, ki akarta irtani a számára nemzetiszocialista kockázati tényezőket tartalmazó népcsoportokat a világ színéről. Nos, 2012. november 26-án is történt valami hasonló náci megnyilvánulás, szándék, akarat, a Magyar Parlamentben. A Jobbikos Gyöngyösi Márton képviselő úr fennhangon azt kérte, hogy a Magyar Kormány írja össze, úgy a kormányban, mind a képviselő csoportokban ügyködő zsidó származású személyeket, akik származásuk miatt nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek Magyarország számára. Hát kedves honfitársaim! Mi ez, ha nem nyílt náci propaganda?! Ide jutottunk a mai magyar parlamenti demokráciánkkal? Ugyan mi várható még? Mire számíthatunk a mai magyar kormánytól? Hogyan védi meg kisebbségeit, például a cigányokat-romákat? Mert a cigányok ma Magyarországon főleg költségvetési, nemzetgazdasági, szociális, egészségügyi, oktatáspolitikai, munkaügyi, lakhatási, és még sorolhatnám a végtelenségig, hogy milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek mindig, a mindenkori kormánynak. A kormánynak a nemzetiségei védelmére sarkalatos, Alkotmányba rögzített egyértelmű törvényt kell biztosítani a hasonló kijelentések, és felelőtlen kirohanások megelőzésének érdekében. A pénzbírság ebben az esetben az ügyhöz csak méltatlan felvetés, és színjáték. Magyarul, ami bármilyen kockázat az ország számára, az kockázati tényezővé válik. Hát mi ez, ha nem nyílt náci, mániákus félelemkeltés?! Kedves magyar honfitársaim-bajtársaim! A Jobbikos, náci érzelmű képviselői óhaj előtt, a magyar parlamentben volt szerencsém végighallgatni a roma vitanapot, amikor többek között arról beszélt az EU-s képviselő asszony, Járóka Lívia, hogy az EU huszonhét tagállama szinte egyhangúlag elfogadta a magyarországi előterjesztést a Roma Integrációs Programot és ezáltal az EU magáénak tekinti azt. „Ha kicsit késve is”, de megértette István király fiának, Imre hercegnek adresszált intelmeinek a lényegét: „Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak. De ebben a pakliban is benne van a kockázati tényező, mivel a miniszterelnökünk kijelentése alapján Brüsszellel és az Európai Unióval is szabadságharcot vívunk, még ki tudja meddig és miért?. Pár nappal később örömömet, és boldogságomat - és gondolom nem csak az enyémet- csúnyán összepiszkította a Jobbikos képviselő úr náci megnyilvánulása. Hát igen. Ez a majdnem egymillió, ha nem több lelket számláló magyarországi cigányság valóban kockázatos, szinte kilátástalan helyzetben vergődik. Amióta csak a világon vagyunk és létezünk, de főleg ami az elmúlt húsz-huszonkét évet illeti. Valahogy sem gazdaságilag, ebből kifolyólag pedig szociálisan, halmozottan hátrányos helyzetűek lettünk. Ezen tények következményeként nem tudunk egyenjogúakká válni, főleg a parlamenti pártok jogi és az esélyegyenlőségét illetően. Azt csak remélni bátorkodom, hogy az oksági összefüggéseit mindenki tudja. Hiszen a jelenlegi, és a letűnt parlamenti pártok sohasem akarták maguk között tudni a cigányok azon pártját, vagy rétegét, akik „rontották” volna úgy a politikai, mint főleg a szociális gazdasági esélyegyenlőségüket, a mindenkori politikai hatalom érdekeit-köreit értve! Szinte robbanásszerűen felgyorsultak az események a közelmúltban cigányék táján, ami a náci érzelműek számára rémületet kelthetett. Egyre-másra nyerik meg a cigány fiatalok a tehetségkutató versenyeket Oláh Ibolya. Gáspár Laci, Molnár Ferenc Caramel, Kökény Attila, a Váradi fivérek. Az is vitathatatlan, hogy a fenti vezéregyéniségek, és az alábbi idolok egyaránt tudásuk és képességük maximumával képviselik és öregbítik Magyarországot a határainkon innen és túl a múlt századoktól kezdve napjainkig. Mindenki példát mutatva teszi, amit tennie kell a maga területén, úgy művészetükkel, mint teljesítményükkel a kirekesztés és a rasszizmus ellen. Szakcsi Lakatos Béla jazz zongora művész és zeneszerző, Pege Aladár nagybőgős, Ablakos Lakatos Dezső szaxofon, Radics Béla énekes- gitáros, a magyarországi Jimi Hendrix, Jávori Vilmos jazzdobos, Babos Gyula jazzgitáros és énekes, Nyári Béla vendéglátós zongorista, Csóka Béla vendéglátós szaxofonos, Rácz Sándor vendéglátós hegedűművész, Rácz Katalin jazzénekesnő, a „cigány Ella Fitzgerald”. Nyári Károly bárzongorista-énekes és a gyönyörű tehetséges, szintén énekes lányai, Kőszegi Imre jazzdobos. A Fekete vonat frontembere Mohamed Fatima és később az együttesből kivált a rapperként elismert LL Junior. Varga Gusztáv, a Kalyi Jag Együttes alapító vezetője s egyben az Alapítványi Iskola igazgatója. Varga Mária a SZERSA Alapítvány elnöke, és az Alapítványi Iskola igazgatója, A néhai Berki László aki a 100 tagú Cigányzenekar vezető prímása volt, a 100 tagú Cigányzenekar jelenlegi vezetője Buffo Rigó Sándor. A méltán híres Rajkó Zenekar Dr. Gerendás István vezetésével. ifj Boros Mátyás prímás, hegedűkészítő. A klarinét királyunk Kállai Kiss Ernő. A világhírű prímás Lakatos dinasztia. Sánta Ferenc hegedűművész és zenész famíliája. Kathy-Horváth Lajos Yehudi Menuhin díjas hegedűművész. Puka Károly a vonópárbaj győztese, néhai Vörös Kálmán prímás, néhai Horváth Pista cigány dalénekes, a makói Fátyol dinasztia, a szolnoki Kozák László Grófo autentikus cigánydal énekes és zeneszerző, valamint fia Kis Grófo énekes. Kállai Csaba Országos Cigányvajda és a vajdák. Az elmúlt századokból pedig Cinka Panna, Dankó Pista hegedű-virtuózok és zeneszerzők, Rigó Jancsi hegedűművész és zenekarvezető, Rácz Aladár cimbalomművész. A XX századi hírességeink közül Czifra György zongoraművész-géniusz és ránk hagyott felbecsülhetetlen hagyatéka. De nem szabad elfelejteni a salgótarjáni cigány-hegyen élt, gogeni stílusra emlékeztető Balázs Jánosunkat, vagy a zalai Orsós Jakabot, ki olajbányász létére Marquezi íróvá vált és egyben maradandó fafaragó művészként távozott közülünk a túlvilágra. Lakatos Menyhért írói hírét még Párizs is visszhangozta, mert a Füstös képek c. könyvével beírta magát az európai irodalomba. Bari Károly költő, néprajzkutató cigány nyelvész munkáját és tehetségét még a nyolcvanas években Kossuth díjjal ismerte el a Kádár rendszer. De ide soroljuk Mága Zoltán hegedűművészt, aki önzetlenül segíti a kormányunk kulturális és közéleti politikáját. Itt kell megemlítenem Snétberger Ferencet, aki a tehetséges cigány gyerekek számára iskolát hozott létre. A sport területén Pisont János ex-válogatott labdarúgónkat említem, aki a magyar utánpótlás válogatott edzője. A Cigányválogatott is tekintélyt szerzett Magyarországnak Mezei István vezetésével. De a küzdősportok ikonjairól se feledkezzünk meg, az ökölvívó Papp László többszörös olimpiai és európa bajnokról, Gedó Gyuri olimpikonunkról, vagy Kajdi János európabajnoki ezüst érmesünkről. Az ökölvívók között meg kell említenünk Botos Tibort, Kótai Misit, hogy csak a több száz fős élmezőnyből a legjobbakat említsem, a teljesség igénye nélkül. Néhai Farkas Jancsi futballsztárunkról, aki a ’68-as világbajnokságon a braziloknak rúgott kapásgóljával, szinte az Aranycsapat szintjére lőtte a ’68-as válogatottunkat De még a más területen is nagyot teljesítettek nevét is szeretném megemlíteni, mert nem szeretném kifelejteni Péli Tomit, aki a világhírű Holland Képzőművészeti Akadémiáról visszatérve Magyarországra alkotott Caravaggio-i örök mementókat, vásznakat, ikonokat, nem csak a Tiszadobi Nevelőotthon ebédlőfalára! Péli Ildikó grafikus művésznőről és családjáról sem szabad megfeledkezni, akinek a lánya Sziráky Tímea táncművész, a fia ifj. Sziráky Gábor balett-táncművészeti professzor, koreográfus több éven keresztül vezette Indiában a Delhi Balett Intézetet, mint igazgató- rendező. A kortárs költőkről és írókről és újságírókról sem feledkezhetünk meg. Ide tartozik Rostás Farkas György író, költő, újságíró, műfordító, a Közös Út –Kethano Drom alapítő főszerkesztője a Romamo Nyevipe volt munkatársa, a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság elnöke, fia ifj Rostás Farkas György író, költő, újságíró, műfordító, szerkesztő, lánya Rostás Farkas Tímea, író, költő, újságíró, műfordító. Továbbá Vesho Farkas Zoltán, író, költő, műfordító, újságíró, az Ó-és Ujszövetség lovári nyelvü fordítója, néhai Rácz Lajos, újságíró, költő. Kovács József Hontalan költő, újságíró, az első cigány újság a Romano Nyevipe munkatársai is voltak , Choli Daróczi József, tanár, író, költő, műfordító, nyelvész a az Ujpalotai Lila Iskola első cigány osztályának osztályfőnöke volt és óraadó tanára, a Cigány Kulturális Szövetség titkára, néhai Csemer Géza író, forgatókönyvíró, színházi rendező. Néhai Farkas Kálmán író, újságíró, és testvére Farkas Tibor agrármérnök volt Dombrádi MGTSZ elnök, aki a Magyarországi Cigány Kulturális Szövetség alelnöke volt. Raduly József, közgazdász aki a Cigány Kulturális Szövetség alapítójaként, később elnökeként és utána a 100 tagú Cigányzenekar vezetőjeként öregbítette a cigány zene jóhírét világszerte, jelenleg a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlésének FIDESz-es képviselője. ifj Ruva Pál újságíró, szerkesztő, néhai Szepesi József, költő, publicista, szintén a Romano Nyevipe vezető publicistája volt, Nagy Gusztáv újságíró költő, műfordító, a Kályi Jag Szakiskola tanára, a Romano Nyevipe volt munkatársa. Holdosi József tanár, író, néhai Osztojkán Béla író, költő, a Roma Parlanemt alapító elnöke, a Phralipe c. lap főszerkesztője. Pató Selam költő, újságíró, szerkesztő, műfordító, Rostás Árpád vándor-asztalos antikbútor –restaurátor, Fátyol Tivadar a Rádió-C volt igazgatója. Fátyol Mihály újságó a Cigány Ífjusági Szövetség alelnöke, újságíró a Romano Nyevipe volt munkatársa. A múlt évben lett Kossuth-díjjal megtisztelve Szentandrássy Istvánt, Péli Tomás tanítványa, festőművész, de az ugyan csak Kossuth-díjas Bangó Margit énekesnő is ide tartozik, aki az egész ország és a határon túli magyarok, és cigányok büszkesége és a „nemzet csalogánya”. Számtalan kitüntetéssel rendelkezik Boros Lajos prímás bátyánk is, de a fiatalon elhunyt Balogh Béla, Ki Mit Tud-ot nyert cigány táncművész is már fiatalon az idolok közé emelkedett. De szintén Ki Mit Tud-ot nyert a kazincbarcikai Oláh István szavaló-előadóművészünk is, aki szintén fiatalon távozott az élők sorából. Ide tartoznak, naív felstőink is , akik világhírnevet szereztek: Kalányos Gyöngyi, Bada Márta, Oláh Mara, Dombrádi Horváth Géza, Dilinkó Gábor az 1956- os forradalom és szabadságharc túlélő hőse , Pongor-Beri Károly (Berry-David) Itt is a teljesség igénye nélkül említem a művészeinket, és bocsánatot kérek mindazoktól, akiknek a nevét most nem említettem. Hadd említsem meg színművészet terén is ismertté vált művészeinket: néhai Domján Editet, Hollay Kálmánt, a Miskolci Szegedi Dezsőt, Csányi Sándort, Lojkó Lakatos Józsefet színész –rendezőt, Jónás Judit szintén színész-rendezőt, Nyári Oszkárt a Karaván Művészeti Alapítvány vezetőjét. Közéleti cigány vezetőik is az esélyegyenlőség jegyében a rasszizmus ellen dolgoznak: Daróczi Ágnes népművelő, újságíró. A kislánya Bársony Katalin főszerkesztő, riporter, újságíró, aki a határon túli cigányságról készített maradandó , felejthetetlen riportokat (Mundi Romani) Kóczé Angéla szociológus. A Roma Parlament egyik alapító tagja Zsigó Jenő, szociológus, aki a jelenlegi vezetője a Roma Parlamentnek, az Andro Drom zenekarnak,és az Amaro Drom c. roma újság kiadó-főszerkesztője. Rézműves Melinda nyelvész, pedagógus, a Roma Parlament munkatársa. Csík Tamás a C-Press Hírügynökség és a Magyar Nemzeti Roma Program Nonprofit Kft vezetője. A Pécsi Tudományegyetem Romológiai Tanszék vezetője Forray R.Katalin. A Lungo Drom Országos Roma Civil szervezet élén Farkas Flórián FIDESZ-es országgyűlési képviselő áll, s egyben Ő az Országos Roma Önkormányzat elnöke is. Baranyi László Lungo Drom-os szintén FIDESZ-es országgyűlési képviselő. A Fővárosi Roma Önkormányzat elnöke Makai István. Lakatos László költő, a Fővárosi Roma Önkormányzat alelnöke, Mezeiné Lakatos Rózsika a Dialógus Akadémia lovari nyelvtanára. Dr. Lázók Tibor ügyvéd, Dr. Kosztics István ügyvéd- fafaragó művész, Dr. Lázók Anikó ügyvéd, Varga József a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány első elnöke, országgyűlési képviselő. Dr. Rácz Sándor nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, a kárpáti nyelvjárás kutatója. Dr. Kállai Ernő nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. Dr. Pálfi Miklós az OCÖ- jogtanácsosa volt. Horváth Aladár az SZDSZ országgyűlési képviselője volt, és a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke. Hága Antónia az SZDSZ országgyűlési képviselője, pedagógus. Kállai Katalin MSZP - EU képviselője, cigány szakpolitikus. Teleki László országgyűlési képviselő, volt cigányügyi államtitkár, jelenleg az MSZP cigány szakpolitikusa. Dr. Ürmös Andor cigányügyi főosztályvezető, jelenleg Brüsszelben roma szakértő. Forgács István volt EU-s cigányszakértő. De említést kell tennem arról a több százezer „közkatonáról” csak így név nélkül, akik a romaként a romákért dolgoznak nap, mint nap. Kiket soroljak még ide, vagy hányunkat? Az elhurcoltak, vagy az elhunytak közül? Vagy a köztünk élő, azon drága édesanyákat, és apákat, vagy fiatalokat, akik élni szeretnének ebben a kis Magyar honban, de nem tudnak, mert hibájukon kívül lelövik őket, vagy kiszorítja őket, úgy a tanulásból, mint a munkából, és a minimális élettérből a jelenlegi látens rasszizmus! Ezért a lehetőségek számukra nagyon szűkre zárt korlátok is egyben. Nagyon vészteljes jövőt fest fejünk fölé, a nácizmus megjelenésének térnyerése, így 2012 karácsonya előtt. Még tisztán emlékszem arra az estére, amikor édesapám Újkígyóson, a faluvégi kisházunkban, a régi temető mellett, a szentesti imánkba foglalta, és onnan kezdve hagyománnyá vált köztünk, a családban, hogy a következőképpen könyörögjünk az Úrhoz. Megtörtént ugyanis, hogy 1944-ben a dobozi nyilasok által elhurcolt és a haláltáborba menetelő oszlopból apánk többször is megszökött, de átélte az orosházi szőnyegbombázást is, ezért imába foglalta az alábbi könyörgését: „És add Uram, Suntona Devlale (szent Istenem), hogy soha ne legyen háború, és soha ne történjen meg, hogy olyan hatalom jöjjön a fejünkre, hogy testvért, gyereket, apát, anyát, rokont, és szomszédot, vagy barátot elhurcoljanak és megöljenek, csak azért mert valaki zsidó vagy cigány. Úgy legyen, Ámen!” A költő, Babits Mihály szerint ”vétkesek közt cinkos aki néma.?!” Én is úgy gondolom, mert a hallgatás egyben beleegyezést is jelent.
Taksony, 2012-12-02. Ruva Farkas Pál újságíró, szociológus Ruva Farkas Pál: a Cigány Kulturális Szövetség alapító-elnökségi tagja, A Romano Nyevipe alapító felelős szerkesztője, a 100 tagú Cigányzenekar első roma elnöke, a Cigány Szociáldemokrata Párt alapító-főtitkára, az Előszó és az Élő-szó Cigány Szocdem lapok felelős szerkesztője, a Roma-magyar Polgárőrség alapító elnöke, a Cigány Írószövetség és Nemzeti (köz)Művelődési Társaság elnöke
A NÉPSZABADSÁG 2012. szeptember 6-i számában megjelent Ki vezet ki minket a gödörből c. publicisztikám
http://nol.hu/lap/forum/20120906-ki_vezet_ki_minket_a_godorbol_#kommentek
Magyar Nemzet 2005. november 25.
Már nem bírják cérnával a civilek. Már nem fűtenek, nem világítanak, nem esznek, és nem gyógyulnak meg, ha ágynak esnek. A bevásárlócsarnokok padjain üldögélnek záróráig, és kukázni kényszerülnek. Megalázó ez a kiszolgáltatottság. A szép öregkor helyett rövid életűek nyugdíjasaink. A kormányok meg nem győznek mentegetőzni. Ha a költségvetés ideje eljön, az ellenzék elutasít, követel, majd brillíroznak a tévé képernyőjén, hogy ők szóltak, de a kormány nem módosít, nem fogad el egyetlen javaslatot sem. Közben az unió utasítja a kormányt, mit, mikor, mennyit fizessen be. Alanyi jogon, meg az áfát is, de szigorúan csakis euróban. |
|
|
MEGHÍVÓ
********************
Eddig megjelent könyveim utánvéttel, vagy előzetes egyeztetés után személyesen, kedvezményesen megvásárolhatók a Dunavarsányi Tanodában!
Ugyanitt a festményeim megtekinthetők tárlatvezetéssel, előzetes bejelentkezés után.
0670 619 5251
Meghívó
92. Ünnepi Könyvhét
2021. szeptember 2 – 5-ig
Budapest, V. kerület
69-es PAVILON
(Vigadó utca)
Mindenkit szeretettel
várunk!
****************************
Szeretettel várok minden érdeklődőt
Tárlattal egybekötött
5 könyvem bemutatójára
2019. november 28-án
(csütörtök)17 órara
a MŰTEREM KÁVÉZÓ-ba
1086 Budapest
Tavaszmező u. 19-21.
*****************************
2019. február 8-án 18 órától
a Dunavarsányi Petőfi Múvelődési Házban
Békés megyei
körutam
2017. szeptember
12-én 16 óra
Medgyesegyháza Művelődési
Ház és Könyvtár
***
2017. szeptember
13-án 17 óra
Gádoros Justh Zsigmond
Művelődési Ház és Könyvtár
***
2017. szeptember
14-én 17 óra
Elek Városi Könyvtár
************************
Régóta dédelgetett álmom válik valóra !!!
Önerőből és nemzeti összefogással tavasz óta építjük a TANODÁT.
Évek óta tervezgettem, hogy egy olyan TANODÁT indítok a Cigány Írószövetség égisze alatt, melyben a hátrányos helyzetű gyerekeknek tudunk majd egy olyan biztos pontot nyújtani, ahová bármikor benyithatnak. Ha kell segítünk a tanulásban. Segítünk felkészüni az Országos Cigány Szavalóversenyre. Beszélgetünk az életről, mind arról, amire az iskolában nincs idő. Ha a lovari nyelvet szeretné valaki megtanulni, akkor itt, a RUVA-TANODÁBAN arra is lesz lehetőség.
(képek a galériában)
*-----*
MEGJELENT A
DIKHES - LÁTOD
c. folyóirat
legújabb száma
*****************
2014. március 21-én
pénteken 17 órakor
Zenés- irodalmi est
helyszín: Petőfi Sándor Művelődési Ház
2336 Dunavarsány
Kossuth L u. 2
Minden kedves érdeklődőt szeretettel várok
*****
2013. Július 25-én 17 órára
szeretettel várok mindenkit
a KOGART GALÉRIÁBA
(Bp. Andrássy út 112)
kettős könyvbemutatómra
-******************************
2012. június 28-30.
Mutasd meg ki vagy!
2335 Taksony, Fő út 87.
*****
Születésnapi beszélgetés
a 60. éves Ruva Farkas Pál íróval, költővel
Sorsfodító találkozások 2012. január 8-i adása
link:
http://www.echotv.hu/videotar.html?mm_id=118&v_id=11516
*****
A Romano Nyevipe-t a Cigány Írószövetség és Nemzeti (köz) Művelődési Társaság online lapjaként kívánjuk üzemeltetni itt, ezen a honlapon.
Várom a hozzászólásokat és a témajavaslatokat egyaránt.
Ruva Farkas Pál